Keresés

A MMK Szakmagyakorlási Szabályzata

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZAKMAGYAKORLÁSI SZABÁLYZATA  2014.
Előszó
A Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése a jelen Szabályzatban minden szakmagyakorló számára – a területi mérnöki kamarák hatáskörébe utalt szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezése és bejelentése kapcsán a vonatkozó rendeleteket alkalmazva – egységes eljárásrendet kíván rögzíteni.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A Szabályzat hatálya 1. § (1) Személyi hatálya kiterjed az eljárásban közreműködő ügyfelekre és területi mérnöki kamarákra, továbbá a Magyar Mérnöki Kamarára. (2) Területi hatálya Magyarország területére terjed ki. (3) Tárgyi hatálya kiterjed a 2. §. szerinti engedélyezéshez és bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységekre, a tevékenységek engedélyezésére és bejelentésére, a nyilvántartások vezetésére, a területi kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására és az alkalmazandó egységes eljárásrendre.
Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységek
2. § (1) A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet, a 354/2009. (XII. 30.) Kormányrendelet, a 297/2009 (XII. 21.) Kormányrendelet, a 176/2011. (VIII. 31.) Kormányrendelet és a 375/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján, a jelen Szabályzat (3)–(12) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői, munkabiztonsági szakértői, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértői, közúti biztonsági auditori, tűzvédelmi tervezői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható.
(2) Aki a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet és a 14/2010 (II. 5.) Kormányrendelet alapján, a (13)-(14) bekezdésben meghatározott energetikai tanúsítói és közlekedési területen végzett szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
(3) Településrendezési tervezési tevékenységek:
a) településtervezési szakági területen
aa) településtervezési közlekedési szakterület,
ab) településtervezési víziközmű szakterület,
ac) településtervezési energia-közmű szakterület,
ad) településtervezési hírközlési szakterület.
(4) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek:
a) sajátos építmények műszaki tervezési terület
aa) közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási építmények tervezési részszakterület,
ab) hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület,
ac) vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület,
ad) bányászati építmények tervezési szakterület,
ae) gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület,
af) energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület,
b) szakági műszaki tervezési terület
ba) hídszerkezeti tervezési szakterület,
bb) tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület,
bc) építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai tervezési részszakterület,
bd) építményvillamossági tervezési szakterület,
be) geotechnikai tervezési szakterület.
(5) Településrendezési szakértői tevékenységek:
a) településtervezési szakági szakértői tevékenység,
aa) közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési szakági szakértői tevékenységek.
(6) Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek:
b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület,
c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület,
d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület.
(7) Építési műszaki ellenőri tevékenységek:
a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület,
b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület,
c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület.
(8) Felelős műszaki vezetői tevékenységek:
a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület,
b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület,
c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület.
(9) Munkabiztonsági szakértői tevékenység
(10) Környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértői tevékenység
(11) Tűzvédelmi tervezői tevékenység
(12) Közlekedési területen végzett szakértői tevékenység
(13) Közúti biztonsági auditori tevékenység
(14) Energetikai tanúsítói tevékenység
(15) Az (6)–(12) bekezdésben meghatározott szakterületekhez tartozó részszakterületeket a jelen Szabályzat függelékének 1.,4. mellékletei tartalmazzák.
Fogalmak 3. § E Szabályzat alkalmazásában:
1. ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. 2. jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés; 3. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy; 4. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég; 5. hatósági jogkör gyakorlója: első fokon a területi kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára; 6. ügyintéző: a területi mérnöki kamarákkal vagy az országos kamarával munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, aki a jelen szabályzat hatálya alá tartozó eljárási cselekményt végez. 7. eljárásban közreműködő: hatósági jogkör gyakorlói, területi elnökség, szakértő testületek, szakértők és ügyintézők; 8. nyilvántartás: a területi mérnöki kamarák és az országos kamara által, jogszabályi felhatalmazás alapján vezetett elektronikus névjegyzék és tagnyilvántartás; 9. integrált informatikai rendszer: az eljárás lefolytatásához szükséges nyilvántartásokat és elektronikus ügyintézést és elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő, az e-rendszert magába foglaló kamarai informatikai rendszer. 10. szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértők és szakértői testületek: az országos kamara szakmai tagozatai vagy a területi kamara szakcsoportjai által felkért szakértő vagy létrehozott testület. 11. oklevél szakirányúságát és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségét megállapító szakértői testület: az országos kamara által működtetett szakértői testület, amely jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az oklevél szakirányúságáról és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségéről. 12. közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. 13. magánokirat: az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
14. hozzátartozók: a közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
15. jogosultsági vizsga: a szakmagyakorló számára jogszabályban előírt kötelezettség, amely teljesítése a szakmagyakorlás feltétele.
16. beszámoló: a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követő egy éven belül kötelezően teljesítendő számadás.
17. továbbképzési időszak: a továbbképzés teljesítésére vonatkozó ötéves időszak.
18. kötelező továbbképzés: kamarai tagsághoz kötött és nem kötött jogosultság esetén, tematikáját jogosultsági szakterületenként a miniszter határozza meg.
19. szakmai továbbképzés: kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén, tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg.
Eljárási alapelvek
4. § (1) A területi kamara titkára és az országos kamara főtitkára továbbá az eljárásba bevont ügyintéző a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. Az eljárásban résztvevők jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el.
(2) Az országos kamara és a területi kamarák védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg.
(3) Az eljárásban az ügyfelet megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(4) A jelen Szabályzat alapján indított eljárásban közreműködő eljárása során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
(5) Az országos kamara és a területi kamarák az eljárás résztvevője számára biztosítják, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítják az ügyféli jogok gyakorlását.
(6) A területi kamara titkára, a főtitkár a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot. A területi kamara titkára ugyanakkor gondoskodik az eljárás során megismert és a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
(7) Az eljárás során az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a kamara megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a területi kamara titkárát, a főtitkárt terheli.
(8) Jelen Szabályzat hatálya alá eső eljárásokban a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárásban közreműködők önállóan járhatnak el, de az ügyfelek felesleges zaklatásának elkerülése érdekében fontos együttműködniük egymással, a közigazgatás szereplőivel, valamint mindazokkal a szakmai és gazdasági szervezetekkel, akiknek feladatuk, jogszabályi felhatalmazásuk van a jelen Szabályzat hatálya alá eső eljárásokkal kapcsolatban.
(9) Az eljárásban közreműködők eltérő rendelkezés hiányában jogosultak az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére.
(10) Az eljárásban résztvevők az eljárás során – jogszabályban meghatározott módon és körben – jogosultak az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére.
(11) A területi kamara titkára, a főtitkár az eljárás során a személyes adatot és a védett adatot csak akkor továbbíthatja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ha az érintett ehhez hozzájárult. A területi kamarai titkár, a főtitkár az eljárása során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény előírásai szerint járnak el. A szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.
(12) Az ügyfelek az eljárás bármely szakaszában betekinthetnek az eljárás során keletkezett iratokba a kivételek megtartásával, továbbá azokra észrevételt tehetnek.
(13) Nem lehet betekinteni
a) a döntés tervezetébe,
b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a területi kamara titkára a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.
e) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A területi kamara titkára, a főtitkár a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
Jogosultságot megállapító és a névjegyzéket vezető szerv
5. § (1) Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a 2. § (3)-(6), (9)-(11), (13) bekezdésekben meghatározott szakterületekhez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését.
(2) Első fokon a kérelmező lakóhelye vagy székhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a 2. § (7)-(8) bekezdése szerinti szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését, ha a kérelmező a mérnöki kamara tagja vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezik.
(3) A 2. § (12) és (14) bekezdéseiben meghatározott tevékenység bejelentése során az (1) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.
(4) Cég által folytatott szakmagyakorlási tevékenység esetén a hatáskör tekintetében az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy lakóhelyen a cég székhelyét kell érteni.
(5) Az országos kamara a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezeti az (1)-(4) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítja annak nyilvánosságát.
II. Fejezet A jogosultság megállapításának eljárási szabályai
Az elsőfokú eljárás
A kapcsolattartás szabályai
6. § (1) Az eljárásban közreműködő
a) írásban
 postai úton,
 írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,
 az integrált informatikai rendszeren keresztül,
 személyesen átadott irat útján,
b) szóban
 személyesen,
 hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont,
tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) A kapcsolattartás elsődleges formája az integrált informatikai rendszeren keresztül történik kivéve, ha az, az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Az eljárásban közreműködő a többi igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat.
(3) Az első kapcsolatfelvétel alkalmával fel kell hívni az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást adni a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségekről, valamint a kamara által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségeiről.
(4) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a kamaránál rendelkezésre álló - formára áttérhet. A területi kamara titkára akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni.
(5) Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését.
(6) Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell.
Tájékoztatás
7. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljárásban részt vevő az e fejezetben meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából.
(2) Ha a tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és az ügyfél az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által jogszabály alapján kezelhető adatokkal magát a tájékoztatás iránti kérelmében azonosította, a tájékoztatást nem lehet megtagadni.
(3) A területi kamara titkára és a főtitkár a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző nyolc napon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett.
Ügyintézési határidő, a határidő számítása
8. § (1) A döntést a jelen Szabályzat 2. §. (3)-(8), (14) bekezdései esetében a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján, a jelen Szabályzat (9)-(13) bekezdései esetében a Ket. 33. §-a alapján kell meghozni és az ügyféllel közölni.
(2) Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró szakértő kijelölésének időtartama,
b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
c) az eljárás felfüggesztésének időtartama.
(3) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarához történő megérkezését követő munkanapon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A fellebbezés elbírálására jogosult, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosulthoz érkezését követő napon kezdődik.
(4) Az eljáró kamara titkára, a főtitkár – ha azt jogszabály nem zárja ki – az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen, indokolt esetben egy alkalommal, a 2. § (3)-(8), (11) bekezdés szerinti szakmagyakorlási tevékenységek esetében legfeljebb 15 nappal, a 2. § (9)-(10), (13) bekezdés szerinti szakmagyakorlási tevékenységek esetében 21 nappal meghosszabbíthatja, a végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.
(5) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek a napja.
(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(7) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a kamaránál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(8) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja.
Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.
(9) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(11) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az üzemzavar időtartamát a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(12) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a területi kamara titkára, a főtitkár dönt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó területi kamara titkára, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el.
(13) Ha az eljárásban közreműködők megtartották az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.
(14) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(15) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
(16) Ha a területi kamara titkára az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a területi kamara titkára döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
Kizárás
9. § (1) Az eljárásban nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, aki az ügyféllel bármilyen munkavégzésére irányuló vagy bármilyen tagsági jogviszonyban áll, továbbá az, aki az ügyfél képviselőjeként járt el.
(2) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az, aki az eljárás első fokon történő intézésében részt vett.
(3) Az eljárásban nem lehet közreműködő az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a területi kamarai ügyintéző, területi kamarai titkár, amelyik területi kamara elnökével szemben kizárási ok merül fel.
(5) Ha a kizárási ok a területi kamara titkárával szemben merül fel, a kizárási okot a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárának kell bejelenteni. Ebben az esetben a főtitkár által kijelölt másik azonos területi kamara jár el.
A képesítési követelmény teljesítésének és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálata
10. § (1) A 2. § (3)-(8), (10)-(13) bekezdések szerinti tevékenységek vonatkozásában a képesítési követelmény teljesítésének vizsgálata során, ha a szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a szakmagyakorlási tevékenységet megalapozó szintje nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányáról az engedélyezési eljárás során a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által működtetett 28. § (1) bekezdés szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi kamara titkára figyelembe vesz.
(2) A besorolásra nem alkalmas szakképzettségek tekintetében a szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatára kerül sor.
(3) A területi kamara titkára (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a szakmai véleményre irányuló kérelmét a szakértői testület elnökének haladéktalanul, legkésőbb a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül küldi meg és egyben eljárását a 28. § (1) bekezdés szerinti szakértői testület döntését követő, a területi kamara elnökségének soron következő üléséig felfüggesztheti.
(4) A 28. § (1) bekezdés szerinti szakértői testület a döntését jelen Szabályzat szerint hozza meg.
(5) Az országos kamara a miniszter részére az adatközlési kötelezettség teljesítéséhez megküldi:
a) a szakképzettségek szakirányúsága szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését,
b) a szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését, a beszámítható kreditérték meghatározását.
A szakmai gyakorlati idő vizsgálata
11. § A szakmai gyakorlat és a tervezési tevékenység referenciáinak igazolásaként csak a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 12. § (1)-(2) bekezdései szerinti közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el.
A területi kamarai elnökségi vélemény kialakításának szabályai a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén
12. § (1) A területi kamara titkára a kamarai tagsághoz kötött a 2. § (3)-(8) bekezdések szerinti szakmagyakorlási tevékenységek esetén a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése szerint jár el.
(2) A területi kamara elnöksége a véleményének kialakításához a területi kamara titkára bekéri a szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő vagy szakértői testület szakmai állásfoglalását, amelyet az elnökség a véleményének kialakításakor figyelembe vesz.
(3) A 1996. évi LVIII. tv. 26/A. § (1) bekezdése alapján az engedélyezéshez kötött tevékenység folytatásának egyben a kamarai tagság fennállása is feltétele, az, aki a tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik.
13. § (1) A területi kamara titkára elektronikus úton, fő szabály szerint az integrált informatikai rendszeren keresztül, kéri be a szakmai gyakorlat szakirányúságát megállapító szakértő vagy szakértői testület szakmai állásfoglalását.
(2) A területi kamara titkára a szakmai állásfoglalásra irányuló kérelmét a szakértőnek vagy a szakértői testület elnökének haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül küldi meg.
(3) A szakértő vagy a szakértői testület a döntését jelen Szabályzat IV. Fejezete szerint hozza meg. A területi kamara titkára eljárását a szakértő vagy a szakértői testület döntését követő, a területi kamara elnökségének soron következő üléséig felfüggesztheti.
(4) A beérkezett szakmai állásfoglalást a területi kamara elnökségének soron következő ülésére az elnökség véleményének kialakításához beterjeszti.
Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
14. § (1) Az eljárásban közreműködő jegyzőkönyvet készít
a) a meghallgatásról,
b) a testületi ülésekről.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az illetékes területi kamara vagy az országos kamara megnevezését, az eljárási cselekményt végzők nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárásban érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a kamara tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
c) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az esetleges eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,
d) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját.
(3) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(4) Az eljárásban közreműködő az ügy megítélése szempontjából fontos vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel, vagy az eljárási cselekményt az iratra történő rávezetéssel rögzítheti. A hivatalos feljegyzés az eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a feljegyzést készítő nevét és aláírását tartalmazza.
(5) A hivatalos feljegyzés vagy jegyzőkönyv az integrált informatikai rendszer használatával is elkészíthető.
A határozat tartalma
15. § (1) A ) A területi kamara titkára a kérelemnek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése és a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozatban ad helyt.
(2) Az eseti engedélyről szóló döntést a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdése alapján hozza meg.
(3) A kérelem elutasításáról hozott döntést a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 28. § (6) bekezdése és a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti határozattal hozza meg.
(4) A döntést közölni kell az ügyfelekkel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.
Jogorvoslat
16. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés az integrált informatikai rendszer használatával is megtehető.
(2) A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
(3) A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni az elsőfokú határozatot hozó területi kamaránál, a fellebbezés díját igazoló befizetési másolat csatolásával. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(4) Az első fokú döntést hozó területi kamara titkára a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult főtitkárhoz, kivéve, ha a területi kamara titkára a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták.
(5) A fellebbezést az első fokú döntést hozó területi kamara titkára az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.
A másodfokú eljárás
17. § (1) Másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara Főtitkára jár el.
(2) Az országos kamara főtitkára a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(3) Az országos kamara főtitkára a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(4) Jogorvoslati eljárásban az országos kamara főtitkára kikéri az eljárása során felmerült szakkérdés eldöntéséhez a szakterület szerinti szakmai tagozat szakértőjének vagy szakértői testületének véleményét.
18. § (1) Ha
a) a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy
b) az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy
c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges,
d) illetve a tényállás során feltárt adatokból a másodfokon eljáró szakértő vagy szakértői testület a levont következtetés hibáját állapítja meg,
a döntés megsemmisítése mellett a főtitkár az ügyben első fokú döntést hozó titkárt új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(2) Az országos kamara főtitkára a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.
(3) A másodfokon hozott döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. A másodfokú döntést hozó a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó területi kamarához, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
III. Fejezet A szakmai címek
19. § A területi kamara a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 13. §-a szerinti szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni.
A szakmai címek megadásának közös, általános eljárási szabályai
20. § (1) A szakmai címek megadásának eljárása a területi kamarák és a Magyar Mérnöki Kamara önkormányzatiságának körébe tartozó, nem közigazgatási hatósági eljárás. Az eljárást jelen Szabályzat határozza meg, arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya nem terjed ki.
(2) A szakmai cím megadására irányuló eljárás kérelemmel indul. A kérelmet a területileg illetékes mérnöki kamaránál kell benyújtani. A kérelmet elsődlegesen az integrált informatikai rendszeren keresztül lehet benyújtani, de a kérelem benyújtására a jelen Szabályzatban meghatározott bármelyik írásbeli kapcsolattartási forma is választható.
(3) A kérelemhez a 21-27. §-okban, címenként meghatározott mellékleteket és a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet 13. §-a szerinti tervező gyakornoki és mentori cím kivételével a jelen Szabályzat szerinti díj befizetésének igazolását kell csatolni. Ha a kérelem hiányos a területi kamara titkára hiánypótlásra hívja fel a benyújtót. A hiánypótlás annak az írásbeli kapcsolattartási formának a használatával történik, amelyen a kérelmező a kérelmét benyújtotta. A szakmagyakorló az eljárás során bármikor áttérhet az integrált informatikai rendszer használatára, a területi kamarai titkár az áttérést követően a rendszeren keresztül tartja a kapcsolatot a szakmagyakorlóval. A kérelmező az eljárás során csak indoklás mellett választhat más írásbeli kapcsolattartási formát.
(4) A területi kamara elnöksége a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg a döntését, melybe az esetleges felülvizsgálati eljárás is beleszámít.
(5) A területi kamara elnökségének döntéséhez – 22. § és a 23. § szerinti címek kivételével – területi kamara titkára kikéri a szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakmailag illetékes szakértő vagy szakértői testület véleményét.
(6) A szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő vagy szakértői testület az indoklással ellátott véleményét a beérkezett iratanyag alapján 15 munkanapon belül hozza meg, melyet haladéktalanul megküld a területi kamara titkárának.
(7) A területi kamara titkára a kérelmet és a beérkezett véleményt a területi kamara elnökségének soron következő ülésére, döntéshozatalra beterjeszti. A testületi ülésig az eljárást felfüggesztheti, melyről a kérelmezőt értesíti. A felfüggesztés időtartama nem számít be az eljárási határidőbe.
(8) Ha a területi kamara elnöksége az eljáró szakértő vagy szakértői testület véleményével nem ért egyet, a területi kamarai titkár a kérelmet a szakértő vagy szakértői testület állásfoglalásával együtt soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárának, aki lefolytatja a felülvizsgálati eljárást.
(9) A főtitkár a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követő 3 munkanapon belül továbbítja az illetékes szakmai tagozat elnökén keresztül a tagozat szakértőjének vagy szakértői testületének véleményezésre. A felülvizsgálatban nem vehet részt szakértőként vagy a testület tagjaként az, aki az alapeljárásban közreműködött.
(10) Az illetékes szakmai tagozat szakértője vagy szakértői testülete a véleményét soron kívül, a kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül hozza meg, melyet haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon közöl a főtitkárral.
(11) A főtitkár az eljáró szakértő vagy szakértői testület véleményéhez kötve van, a véleményen alapuló döntését a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül továbbítja az eljáró területi kamarai titkárnak. A területi kamara elnöksége a főtitkár döntésétől nem térhet el.
(12) A területi kamara elnöksége a döntését a felülvizsgálati eljárást követően a soron következő első elnökségi ülésén hozza meg. A területi kamara titkára a felülvizsgálati döntés beérkezését követően az eljárás a területi kamara elnökségének soron következő üléséig felfüggesztheti, melyről a kérelmezőt értesíti. A felfüggesztés nem számít be az eljárási határidőbe.
(13) Ha a területi kamara elnöksége a címet megadta, a területi kamara titkára haladéktalanul, de legfeljebb az eljárásra irányadó határidőn belül intézkedik a címnek a kamarai közhiteles nyilvántartásba történő felvezetéséről. Ezzel egyidejűleg írásban, a (3) bekezdés szerint értesíti a kérelmezőt a területi kamara döntéséről.
(14) Ha a területi kamara a cím megadását elutasítja, akkor döntését indokolással látja el. A területi kamara titkára az elutasításról a kérelmezőt a (3) bekezdésben foglaltak szerint értesíti.
(15) A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A cím megadása iránti kérelem amennyiben az indoklásban foglaltak szerint az elutasítás alapjául szolgáló körülmények megváltozása ezt lehetővé teszi, ismételten benyújtható.
(16) A területi kamara titkára az ismételten benyújtott kérelmet az elutasításról hozott döntés alapján megvizsgálja, és az indoklásban megjelölt feltételek, valamint az ismételt kérelem alapján dönt a kérelem befogadásáról és az eljárás megindításáról vagy a kérelem eljárás nélküli elutasításáról. A területi kamara titkára az elutasításról hozott döntését a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozattal hozza meg.
A vezető tervezői cím megadásának különös szabályai
21. § A kérelemhez csatolni kell:
a) Legalább 10 éves tervezési, kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységből legalább az öt legjobbnak tartott terv vázlatos bemutatását,
b) A magas fokú, széleskörű tudományos technikai színvonal a 266/2013. (VII 11.) kormányrendelet 12. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerinti igazolását, ami alapulhat:
 szakmai tudományos fokozat, publikáció, szabadalmak bemutatásán;
 szakmai, tudományos szervezetek, egyesületek elismerései, javaslatain;
 szakmai kitüntetéseken, elismeréseken, díjakon;
 egyéb, a cím megadását és a fenti teljesítményt igazoló, támogató okiraton.
A tervező gyakornoki cím megadásának különös szabályai
22. § A kérelemhez csatolni kell:
a) szakirányú szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolata,
b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolata vagy az oklevél melléklete, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirány megállapítása érdekében kéri.
A tervező műszaki ellenőri cím megadásának különös szabályai
23. § A területi kamara titkára ellenőrzi a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 13. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését.
A beruházás tanácsadói cím odaítélésének különös szabályai
24. § (1) A kérelemhez csatolni kell a magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákat és a szakmaterületre vonatkozó beruházási szakmai gyakorlatnak az igazolását, ami tanúsítja a tervezési követelményeknek, a tervezési követelmények kivitelezésben történő megvalósulásának, valamint a beruházásokban szerzett ismereteknek a minősített ismereteit.
(2) A területi kamara titkára ellenőrzi a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését.
A mentori cím odaítélésének különös szabályai
25. § (1) Mentori címet a képzettség megszerzésében, a jogosultsághoz szükséges mérnöki gyakorlat megszerzésében, valamint a továbbképzésben végzett jelentős teljesítések esetén, a mérnöki életpályán a minőségi szakmagyakorlást elősegítő szakmagyakorló kaphat. Ehhez figyelembe vehető:
 a képzés alatti TDK konzulensi, bírálati tevékenység,
 képzés alatti előírt ipari gyakorlat biztosítása,
 diplomaterv konzulensi, bírálati tevékenység,
 záróvizsga bizottsági munka,
 az MMK mesteriskoláiban végzett oktatói tevékenység,
 az kamarák által szervezett oktatási, továbbképzési rendezvényeken végzett oktatói tevékenység.
(2) A kérelemhez a kérelmezőnek a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai mentorálásának vállalásáról szóló nyilatkozatát, valamint az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet igazoló dokumentumokat kell csatolnia.
(3) A kérelmezőnek a mentorált által választott szakterületnek megfelelő érvényes jogosultsággal kell rendelkeznie.
(4) A területi kamara elnöksége a mentornak javasolt személyt a szakterületileg illetékes szakcsoporton, ennek hiányában a tagozaton keresztül felkérheti a mentori szerepkör ellátására, melyhez részére megítéli a mentori címet. A felkért mentornak a felkérést el kell fogadnia az (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat benyújtásával.
A különösen gyakorlott cím odaítélésének különös szabályai
26. § A kérelemhez csatolni kell a jogosult szakterületen belül, a részterületen kiemelkedő színvonalú szakmai teljesítményt, tevékenységet igazoló referenciákat:
a) a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet 9. §-ban meghatározott időtartamú, a kérelmezett részterületnek megfelelő, kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységből az öt legjobbnak tartott terv bemutatását és/vagy
b) szakmai tudományos fokozat és/vagy,
c) szakterületen magyar vagy idegen nyelvű, szakmai tudományos folyóiratban, amennyiben a szakterületeken releváns magyar vagy idegen nyelvű, impakt faktoros folyóiratban megjelent publikáció és/vagy,
d) szabadalom bemutatása és/vagy
e) szakmai, tudományos szervezetek, egyesületek elismerése, javaslata és/vagy
f) szakmai kitüntetés, elismerés, díj.
A műemlékek területén gyakorlott cím megadásának különös szabályai
27. § Műemlékek területén gyakorlott címet az a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr kérheti, aki rendelkezik műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel és igazolja műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában az alábbi tevékenységek körében három tevékenység elvégzését:
a) építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése,
b) építési munkák felelős műszaki vezetése,
c) építési munkák műszaki ellenőrzése.
IV. Fejezet
A szakértői testületek és a szakértők
Az oklevél szakirányúságát és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségét megállapító szakértői testület
28. § (1) Az oklevél szakirányúságát és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségét megállapító szakértői testület (OSzMT): az országos kamara által működtetett testület, amely jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az oklevél szakirányúságáról és a szakirányú szakképzettség egyenértékűségéről, amiket a jogosultság megállapításakor a területi kamara titkára figyelembe vesz.
(2) A szakértői testület elnökét és két tagját az országos kamara jelöli ki, a testület egyik tagja mindig a szakterületileg illetékes szakmai tagozat delegáltja, a testület további tagjai a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet 8. § (2) bekezdése szerinti személyek.
(3) A területi kamara titkárának megkeresésére az OSzMT elnöke 10 napon belül testületi ülést hív össze, ahol a testület kialakítja szakmai állásfoglalását és haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon megküldi a területi kamara titkárának.
(4) A besorolásra nem alkalmas szakképzettségek tekintetében a szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatára kerül sor, melynek alapját a jelen szabályzat által tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott, a jelen Szabályzat függelékének 1/B mellékletében előírt minimum kreditszámok összege képezi.
(5) A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához figyelembe kell venni a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet 8. § (4) bekezdésében foglaltakat.
A szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértők és szakértői testületek
29. § (1) Az országos kamara szakmai tagozatai a szakmai gyakorlat szakirányúságának vizsgálatára kinevezhetnek szakértőt vagy létrehozhatnak szakértő testületet. Amennyiben a területi kamara illetékességi területén működik szakcsoport, abban az esetben a szakmai tagozat a szakértőt, vagy a szakértő testületet a szakcsoport tagjai közül nevezi ki.
Amennyiben az adott területi kamaránál nincs az adott szakterületen működő szakcsoport, abban az esetben a szakmai tagozat az (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel a tagsága köréből gondoskodik a szakértő vagy a szakértő testület tagjainak kinevezéséről.
(2) A másodfokú eljárásban a vizsgálatot a szakmai tagozatnál működő szakértő vagy szakértő testület végzi. A másodfokú vizsgálatban nem vehet részt olyan szakértő, aki az elsőfokú eljárásban szakértőként, vagy szakértő testületi tagként részt vett.
(3) A szakértő és a szakértő testület tagja az adott szakterületen tervezői/szakértői jogosultsággal rendelkező kamarai tag lehet. A szakértő testület legalább 3 tagból áll.
(4) A szakértő a beérkezett kérelmet megvizsgálja és 10 napon belül kialakítja szakmai állásfoglalását.
(5) A szakértői testület a beérkezett kérelmet megvizsgálja és 10 napon belül egyszerű szótöbbséggel kialakítja szakmai állásfoglalását.
(6) A szakértő és a szakértő testület állásfoglalásának kialakításakor a következő szempontoknak való megfelelést vizsgálja:
a) a felsorolt referenciák által megnevezett tevékenység megfelel-e a kérelmezett szakterületen a jogosultsághoz, illetve szakmai címhez tartozó előírásoknak,
b) a felsorolt referenciákat a jogszabálynak megfelelően okiratokkal igazolták-e, kamarai tag igazolása esetén a kérelmezett szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló, mentor igazolta-e,
c) a felsorolt referenciák évenkénti bontásban összesen igazolják-e a kérelmezett szakterülethez a jogszabályban előírt szakmai gyakorlati időt,
d) a felsorolt referenciák közül – amennyiben a szakmai gyakorlati idő vizsgálatához szükséges – a bekért közokiratok, teljes bizonyító erejű magánokiratok, jogosult kamarai tag, mentor által aláírt, terv- szakértés- és egyéb dokumentumok igazolják-e a kérelmezett szakterületnek megfelelő, jogszabályban és kamarai szabályzatokban előírt tartalmi és formai követelményeket,
e) az igazolt tevékenység alapján a kérelmezett jogosultsághoz, címhez tartozó előírt, elvárt jártasság, felelős munkavégzés igazolható-e,
f) a bekért dokumentumok szakmai vizsgálatának szakmai szempontjait az országos kamara szakmagyakorláshoz köthető szabályzatai, valamint a szakmagyakorlási tevékenység szempontjából az illetékes szakmai tagozat ügyrendje tartalmazza,
g) a szakmai címek közül a kiemelten gyakorlott szakterületek megállapítására, valamint a jogszabály által megállapított címek elbírálásában az országos kamara illetékes szakmai tagozata által létrehozott testület jogosult, aminek véleményét a területi kamara kötelezően figyelembe vesz.
V. Fejezet
Jogosultsági vizsga és beszámoló
30. § A 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet szabadon választott kötelezettségének teljesítése a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéseként 2014. december 31-ig elfogadható. Ennek hiányában a 2014-ben előírt szakmai továbbképzés teljesítését 2014 végéig pótolni kell.
VI. Fejezet
Az igazgatási szolgáltatási díjak és kamarai szolgáltatási díjak
31. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 58. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) a területi kamara § szerinti fizetési számlájára a 32/2009. (XII. 29.) NFGM rendelet 1-4. §-ai alapján kell megfizetni.
32. § A kamarai szolgáltatási díj országos egységes mértékét az országos kamara Küldöttgyűlése állapítja meg.
33. § (1) A díjat a kérelmező a területi kamarák hatáskörébe tartozó eljárások esetén az illetékes területi kamara, az országos kamara hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás esetén az országos kamara (2) bekezdésben meghatározott folyószámlájára köteles befizetni.
(2)
a) Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara: 10102086-68836102-00000000
b) Baranya Megyei Mérnöki Kamara: 10402427-24215545-00000000
c) Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara: 10200098-25711491-00000000
d) Békés Megyei Mérnöki Kamara: 53200118-10005958-00000000
e) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara: 10800014-20000006-10390463
f) Csongrád Megyei Mérnöki Kamara: 10102842-37119117-00000002
g) Fejér Megyei Mérnöki Kamara: 11736116-20154228-00000000
h) Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara: 10103379-10151926-00000009
i) Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara: 11738008-20063968-00000000
j) Heves Megyei Mérnöki Kamara: 10103513-47640629-00000006
k) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara: 11745011-20406556-00000000
l) Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara: 10200452-36017320-00000000
m) Nógrád Megyei Mérnöki Kamara: 10103726-50107234-00000002
n) Somogy Megyei Mérnöki Kamara: 10200799-39712495-00000000
o) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara: 10700048-26670500-51100005
p) Tolna Megyei Mérnöki Kamara: 11746005-20009393-00000000
q) Vas Megyei Mérnöki Kamara: 10104789-62711559-00000002
r) Veszprém Megyei Mérnöki Kamara: 10201006-50251593-00000000
s) Zala Megyei Mérnöki Kamara: 12092309-00223530-00100008
t) Magyar Mérnöki Kamara 10102086-68905702-00000007.
VII. Fejezet Záró rendelkezések
34. § (1) Jelen eljárásrendet a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése a Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Szabályzatával együtt a 1/2014. (I. 10.) számú MMK Küldöttgyűlési határozatával elfogadta, rendelkezései – a megjelölt bekezdések kivételével – 2014. január 1-től alkalmazandóak.
(2) Jelen eljárásrendet a Magyar Mérnöki kamara Küldöttgyűlése a 7/2014. (III. 28.) MMK Küldöttgyűlési határozatával módosította. A módosítás elfogadásával egyidejűleg az eljárásrend egységes szerkezetbe foglalásával hatályba lépett.
(3) Jelen eljárásrend országos szabályzat, ami a Kamtv. 14. § (5) bekezdése alapján a területi kamarákra nézve kötelező.
Függelék:
A szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezésének és bejelentésének eljárási rendje